Szent Domonkos élete

Szent Domonkos, családi néven Guzman Domonkos, 1170 körül született Spanyolország, Kasztília nevű tartományában, Caleruegában.

Édesanyja, Boldog Áza Johanna, mélyen vallásos asszony volt. Később egy esperes nagybácsihoz került, aki az éles eszű, igazságkereső fiatalembert a papi pálya felé irányította. Az ifjú Domonkos elől a tanulás nem zárta el a külvilágot. Amikor a környéken éhínség tört ki, drága könyveit pénzzé tette, hogy az éhezőkön segítsen. „Minek is tanulnék én ezen halott állatbőrök felett, amikor kinn az utcán embertársaim az éhségtől esnek össze!” Ez az áldozatkész magatartás egész életére jellemző volt.

A jó képességű és jámbor fiatalemberre környezete hamar felfigyelt. Diego de Avezendo osmai kanonok 1198-ban meghívta Domonkost az osmai káptalanba, amelynek hamarosan helyettes priorja lett. Diégot a pápa 1202-ben püspökké nevezte ki. Ennek ellenére Diego továbbra is azzal a gondolattal foglalkozott, hogy elmegy hittérítőnek a kunok közé. Elhatározását közölte Domonkossal is, akiben nagyszerű társra talált. Együtt indultak el Rómába, hogy III. Ince pápától missziós megbízást kapjanak. A pápa azonban nem a kunok közé, hanem Dél-Franciaországba küldte őket, ahol a katarok és a valdiak eretneksége nagy erővel burjánzott. Ezek az eretnekek a szegénységet szorgalmazták, ezért Diego és Domonkos egyszerű emberként mentek közéjük. Lelkes és kitartó prédikációikkal igyekeztek meggyőzni az eretnekeket, és visszavezetni őket az Egyház közösségébe. Munkájukat mindenütt siker koronázta. Diegónak később vissza kellett térni hazájába, ahol hamarosan meghalt. Domonkos pedig társakat gyűjtött maga köré, akiket megtanított meggyőző erővel prédikálni. Nagyon fontosnak tartotta, hogy a társai teológiailag kiművelt emberek legyenek. Ezért Párizsba, Bolognában és Rómába küldte őket, hogy az ottani egyetemeken felkészülve sikeres védelmezői legyenek Krisztus igazságainak.

1215. március 25-én Fulco toulouse-i püspök meghívta Domonkost és társait egyházmegyei hitszónokoknak, azzal a céllal, hogy az eretnekséget visszaszorítsák egyházmegyéjében. Domonkos elfogadta a meghívást, bár ekkor már nagyobb távlatokban gondolkodott. Olyan szerzetesrendről álmodott, melynek tagjai hitszónokként bejárják az egész világot. A IV. Lateráni Zsinat megtiltotta újabb szerzetesrendek alakulását. Szent Domonkos ezért a már meglévő regulák közül kiválasztotta Ágoston reguláját, és ezzel lépett III. Honoriusz pápa elé, aki 1216. december 22-én írta alá a toulouse-i Szent Romanus rendház számára szerkesztett oltalomlevelet.

Ez a ház lett a Domonkos Rend bölcsője. Ezután gyors egymásutájban alakultak újabb és újabb rendházak, mégpedig nem csupán Dél-Franciaországban, hanem Itáliában, Spanyolországban is. Rómában az ősi Santa Sabina templom mellett építettek rendházat.

Ugyancsak Rómában a San Siston alapították meg a domonkos nővérek kolostorát.

Az első női kolostor Prouille-ban épült. Az imádságukkal segítették a hitszónokok munkáját.

Szent Domonkos 1220-ban Bolognában rendi nagykáptalant hívott össze. Itt határozták el a testvérek, hogy lemondanak a földbirtokról. Csak a kolostor mellett kialakított konyhakertet tartották meg. Szegényen akartak élni. A saját templomban végzett szolgálat mellett szívesen vállaltak lelkipásztori kisegítő munkát máshol is.

1221-ben Szent Domonkos megbetegedett, és augusztus 6-án Bolognában meghalt. A körülötte szomorkodó testvéreknek mondta: „halálomban nagyobb hasznára leszek a Rendnek, mint életemben voltam.” Temetésén részt vett Hugolin bíboros is, a későbbi IX. Gergely pápa, aki Szent Domonkost jól ismerte, tisztelte szerette. 1234. július 3-án Domonkost, a Prédikáló Testvérek Rendjének alapítóját a szentek sorába iktatta.

Ima a hivatásokért

Urunk, Jézus Krisztus! Te egykor meghívtad Egyházadban Szent Domonkos családját, hogy hirdesse az Evangéliumot. Kérünk, küldj ugyanúgy ma is apostolokat aratásodba. Adj nekik bátorságot, bölcsességet és kegyelmet, hogy az emberek előtt méltóképpen tegyenek tanúságot halálodról, feltámadásodról és dicsőséges eljöveteledről. Engedd, hogy legszentebb édesanyádnak, Rendünk Pártfogójának közbenjárására legyünk a hit védőivé, a közömbösséget és a bűn sötétségét szétoszlató fénnyé, te, aki mindig velünk vagy. Ámen

Az érdeklődő fiatalok jelentkezését várja Mészáros Domonkos atya: rosop[kukac]fires[pont]hu