Hivatásgondozás 2024

Ebben a bejegyzésben két domonkos jelölt beszámolója olvasható a hivatásgondozás 2024. évi eseményeiről.

Adjon bátorítást minden fiatalnak, aki meghívást érez arra, hogy Szent Domonkos lelkiségében kövesse Jézust és szolgálja a lelket üdvét.

Ebben az évben a Domonkos-rend programjain nagy gyakorisággal voltam jelen hivatástisztázás céljából. Ezek a programok nem kizárólag a domonkos hivatásgondozást tűzték ki célul, de mivel a rend lelkiségét jól közvetítették, így ezt a célt is szolgálják.
A programok sorát a Fáklya nevű ifjúsági programsorozat és közösség nyitotta. Ezt a testvérek és a nővérek közösen vezetik Budakeszin havi rendszerességgel. Ez egy délutánt magába foglaló lelki nap, amelyet közösségben töltünk, misével, imádsággal és kellő mértékű tanítással a domonkos lelkiség szellemében. A résztvevők sokszínűsége miatt a rend családias és vidám karakterét nagyon szépen reprezentálja, és igazi feltöltődést ad a fiataloknak. Az év első felében megrendezésre került hivatászarándoklat is, amelyet a nővérek szerveztek és egyszerre biztosított lehetőséget az imádságos elmélyülésre és a tartalmas beszélgetésekre a hivatások kérdésében. Ez a program azóta bővült, az év minden szakában várja zarándokokat.
Egyéni lelkigyakorlatra is volt lehetőségem a soproni rendházban. Ez egyszerre adott lelki táplálékot és engedett betekintést a közösség életébe. A testvérek barátságos hozzáállása igazán nagy élménnyé tette azt a hétvégét, soha nem éreztem kényelmetlenül magam az ismeretlen közegben.
A nyári csendes lelkigyakorlat, ami szintén a nővérek és a testvérek közös gondozásában zajlott le, Budakeszin szintén sok segítséget nyújtott. Az elcsendesedés lehetőséget adott a hivatásomról beszélhessek Istennel, és így egy valóban helyes döntés születhessen meg ebből a csöndből a kísérőm segítségével. A Domonkos Nyári Egyetem ezzel szemben a közösség mellett a rend intellektuális aspektusát is hangsúlyozta. Az előadásokkal, imádsággal, kulturális és közösségi programokkal tarkított eseményen, lehetett együtt a domonkos család Vasvár történelmi fontosságú rendházában.
Végül az őszi nyílt hétvége zárta a sort Sopronban, aminél a résztvevők még inkább közel kerülhettek a rendi élet hétköznapjaihoz, megismerkedve a testvérekkel, hivatástörténeteikkel és a rend történeti és lelkiségi dimenzióival.
Ezek a programok sokszínűségük által lehetőséget adtak a domonkos élet minden aspektusának megismerésére és nagyban segítettek a döntéshozatalban hivatásomat illetően.

(Ekler Levente, jelölt)

Az elmúlt másfél évben lehetőségem volt a Domonkos rend több lelki és hivatásgondozó programján részt venni, többek között nyílt hétvégéken, lelkigyakorlatokon, zarándoklatokon, nyári egyetemen, és a fáklyán, ami egy havi megrendezésű ifjúsági csoport. Ezek az alkalmak, nemcsak mélyebb bepillantást adtak a rend életébe, hanem jelentős lelki és közösségi élményekkel is gazdagítottak minket, fiatalokat. A sok jó közül nem egyszerű kiemelni, hogy mi az, ami a legtöbbet adta, de ha kettőt meg kéne neveznem, akkor az a fáklya lenne, és a nyílt hétvégék.
A fáklya, egy olyan lelkinap sorozat, amire egyetemisták, és középiskolások jönnek, az ország minden részéről. Az alkalmakat Budakeszin tartják a nővérek Tibor atyával együtt. A program általában egyből a csúcsponttal kezdődik, a szentmisével, ebédelünk, majd közös imával, hogy vagy körrel és énekléssel folytatjuk a napot. Minden alkalomnak megvan a maga témája, ami általában az adott időszak egy egyházi ünnepéhez kapcsolódik. Van lehetőség szentgyónásra, személyes beszélgetésre, ami számomra nagyon sokat segített a hivatáskeresésben is.
A nyílt hétvégéken, melyeken Debrecenben és Sopronban vettem részt, lehetőséget adtak arra, hogy jobban megismerjem a közösséget, rend mindennapjait. Nagyon családias légkör fogadott mind a 2 helyen. A programban mindkétszer volt városnézés, közös szentmise, zsolozsma és mély beszélgetések. Ezekről az alkalmakról a szeretetteljes légkört, és az atyák támogató buzdítását vittem magammal, bárkinek bármikor ajánlanám a részvételt, még akkor is, ha nem gondolkoznak egyelőre a szerzetességen.

(Márovics Kristóf, jelölt)