Nagy erő rejlik az imában; nem csoda, hogy az Úr s utána az apostolok annyira hangoztatták szükségességét. – Az ima a lélek tápláléka. Az ima szerez világosságot elménknek, buzdít a jóra, óv a rossztól, tisztít a bűntől, kitartást ad a küzdelmeinkben. Lelkünk az ima szárnyai emelkedik Istenhez, s nincs, ami Tőle elszakítson, ha az imában állhatatosak maradunk. Nagyon tévednek tehát, akik ima nélkül akarnak boldogulni. Sajnos sokan vannak ilyenek. Pedig aki nem imádkozik, annak lelke elsorvad, a kárhozat veszedelmének teszi ki magát.

Az ima minden jó hatását megtaláljuk a rózsafüzérben. Titkai felölelik hitünk legfőbb igazságait, bennük megleljük azt az utat, amelyen haladnunk kell; Jézus és Mária élete, mely azokban elénk tárul, követésre buzdít; Krisztus szenvedése elrettent a bűntől, megdicsőülése pedig győzelemre s az örök jutalomra irányítja figyelmünket. Az imában az ember lelke Istenhez emelkedik, hogy Őt áldja; mily biztos vezetőnk ebben az Úr Jézus! Amint a világosság a sötétséget, úgy űzi el Jézus emlékezete a földies érzelmeket; már pedig épp ez az, ami legtöbb embert távol tart Istentől. Ezért a rózsafüzér ima igazán nagy eszköze üdvösségünknek: ez tölti meg szívünket az evangélium szellemével, úgy hogy Istenről lehetetlen megfeledkeznünk, ha a rózsafüzért gyakrabban végezzük.
Ebből láthatjuk, miért ajánlja oly nyomatékkal az Egyház híveinek a rózsafüzért, miért kedvelték annyira a szentek, pápák, püspökök, szerzetesek, mindennemű és rangú világiak, miért olyan népszerű ájtatossága az az egész világ katolikusainak, nemcsak néhány évtized, hanem századok óta.

Nekünk, magyaroknak pedig különlegesen szeretnünk kell a rózsafüzér imádságot: hazánkat első királyunk, az ország megalapítója a mennybe felvett Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta fel, anyai oltalma alá helyezte; Mária országa vagyunk. Nem tartozunk-e mennyei Anyánknak ezen a címen kétszeres tisztelettel? És tisztelhetjük-e, kérhetjük-e oltalmát neki kedvesebb módon, hatásosabban, mintha a rózsafüzérrel üdvözöljük, rózsafüzért imádkozva fordulunk hozzá? A rózsafüzérben hivatkozunk Szűz Anyánk előtt istenanyai életének ama eseményeire, amelyek isteni Fiával kapcsolatban a legértékesebbek, örökké tartó tiszteletének alapjai voltak, amelyekben legkifejezetebben általa és vele az isteni Üdvözítőt tiszteljük, kérjük. Kedves is a Boldogságos Szűz Mária előtt gyermekei, pártfogoltjai imája, a rózsafüzér imádsága és nem hagyja meghallgatatlanul, hogy külön-külön kérik; de még kedvesebb, hatásosabb, ha közösen, főleg közösen imádkozzák a közösségért, a családért, a hazáért, az Egyházért. Hiszen az isteni Üdvözítő maga is mondja, hogy ahol ketten vagy hárman együtt imádkoznak, Ő köztük van. (Mt 18,20)

Milyen magától értetődő dolog, hogy a rózsafüzért legszívesebben az egész család együtt imádkozza, a szülők a gyermekekkel, – az ilyen magyar családok nem fognak elcsüggedni, erősek, hithűek maradnak, jóban és szenvedésben támogatják egymást, a család össze fog tartani a mennyei Atya szeretetében.
És milyen magától értetődő gondolat, hogy szívesen csatlakoznak más Mária-gyermekekhez, a Rózsafüzér Társulatban: ahogyan a mi magyar népünk ezt meg is értette.

(forrás: Rózsafüzér Társulat kézikönyve, 1948.)