Március 21-22-én a debreceni Szent László Domonkos plébánia rendszeres angol nyelvű miséit látogató Debrecenben tanuló külföldi diákok részt vettek első magyarországi lelkigyakorlatukon, ami az Encounters (Találkozások) címet kapta. A különleges nagyböjti lelki nap pénteken délután kezdődött a Láthatalan Színház nagyerejű angol nyelvű előadásával, melynek célja a jelentkezők érzékeinek is szívének megnyitása, Jézusra és egymásra hangolása volt.

A szombati nap közös imával, énekléssel, és bemutatkozó játékokkal kezdődött, majd rövid bemelegítő beszélgetés után Pál atya vezette a résztvevők elmélkedését a (nagy)böjt jelentéséről, értelméről, céljáról és a helyes böjtölésről. A tanítást csendes egyéni elmélkedésben dolgozta fel a többféle értelemben is „színes egyéniségekből” álló csapat, majd a bőséges közös ebédet követően kiscsoportban is megosztották tapasztalataikat.

Nagyon tanulságos volt szembesülni azzal, mit is jelent 4 kontinens (Afrika, Ázsia, Dél-Amerika, Európa), több mint 7 ország (Nigeria, Ghana, India, Brazilia, Fülöp-szigetek, Vietnám, Egyesült Királyság, Magyarország) eltérő kulturális közegében a katolikus hívek böjti gyakorlata és szokásai. Délután a vendégek rendhagyó, bűnbánatra és lelkiismeretvizsgálatra buzdító, Máté evangéliumára alapozott keresztúti ájtatosságon vehettek részt és élhettek a kiengesztelődés szentségének lehetőségével is.

A napot jó hangulatú, közös vacsora zárta az élmények, tapasztalatok megosztása után. Az egymást arcról eddig is ismerő vendégekből ekkorra már baráti közösség kezdett formálódni, és mindannyian kifejezték vágyukat arra, hogy ez a közösség megmaradjon, rendszeresen legalább havonta egy alkalommal találkozzon, és növekedjen, tevékeny részese lehessen a vendéglátó plébánia és város életének.

A résztvevők és szervezők többször is kifejezték köszönetüket az őket befogadó domonkos atyáknak, kedvencüknek, Pál atyának, a Láthatatlan Színház tagjainak, a lebonyolításban segítséget nyújtó ifi hittanosoknak, akik nélkül ez a legelső, de remélhetőleg nem egyetlen lelki nap nem sikerülhetett volna.

(Papp Eszter és Balassa György)