Antonio Ghislieri, aki Boscóban (Alessandriához közel) Olaszországban született 1504-ben, Mihály néven fiatalon öltözött be a Domonkos Rend ruhájába 1520-ban. Pappá szentelése (1528) és a lektori cím megszerzése után teológiát tanított és többször volt egy-egy zárda elöljárója. Kitűnt erélyes és szigorú életmódjával. IV. Pál pápa a római inkvizíció általános biztosává nevezte ki 1551-ben, majd Nepi és Sutri püspökévé 1556-ban. Ezután bíborossá kreálta 1557-ben. Végül a mondovi egyházmegye kormányzását bízta rá IV. Piusz pápa 1560-ban. Piusz néven 1566. január 7-én pápává választották. Borromeo Szent Károly támogatásával egészen a lelkek üdvének és az Egyház megújításának szentelte magát. Szorgalmasan védelmezte és terjesztette a katolikus hitet.
Megvalósította a trienti zsinat határozatait. Lépésről-lépésre alapvetően megreformálta a római kúriát. Közzétette a Római Katekizmust 1566-ban. Gondoskodott a papság alapos képzéséről, mindenekelőtt bevezetve a szemináriumokba Aquinói Szent Tamás Summa Teologiae című művét. Szent Tamást, kiterjesztve a cím akkori szokásos használatát „Angyali” néven a latin egyház ötödik egyháztanítójává nyilvánította 1567-ben. Hatékonyan előmozdította és tartósan megerősítette a liturgia egységét és megújítását a zsolozsma és a római misekönyv kiadásával (1568-ban illetve 1570-ben).
Fokozta a keleti és a latin egyház dogmatikus hagyományainak egységét, ugyanazokkal a liturgikus címekkel tisztelve meg mindkettőnek négy-négy nagyobb tanítóját.
Teljes erejével és minden eszközzel szembeszállt azokkal, akik ellene szegültek a hitnek. Emlékezetes marad a török hajóhad ellen szervezett hadjárata. Ennek a keresztény fejedelmek Lepantónál 1571. október 7-én kivívott győzelmét ő maga a Rózsafüzérről nevezett Istenszülő közbenjárásának tulajdonította. Ettől indíttatva rendelte el ünnepét 1572-ben.
Rómában halt meg jámbor, szent halállal 1572. máj. elsején. 1672. máj. elsején X. Kelemen pápa boldoggá avatta. XI. Kelemen pápa 1712. május 22-én a szentek sorába iktatta.
(forrás: világi domonkosok)