Idén Ullmann Péter atya tartotta az ünnepi szentmisét és prédikációt Szent Margit ünnepén Sopronban.
Alább közöljük a prédikáció teljes szövegét:
Ecce Virgo prudens… Íme, az okos szűz, egy ő a bölcsek közül. Az Evangélium a 13. századig szentek, köztük „okos szüzek” sorát teremte a magyar földön. XII. Piusz 1943-as szentté avatási bullája szerint „Margit abból az Árpád-házi királyi családból származott, amely csupán a 13. században egymaga még négy, az életszentségben kiemelkedő nőt adott Isten Egyházának, nevezetesen Szent Erzsébetet, Boldog Ágnest és IV. Béla királynak két leányát, Kingát és Jolánt.” A pápa nem említette Boldog Gertrúd premontrei apácát, Szt. Erzsébet leányát, aki már bizonyára nem beszélt magyarul, de mi magyar premontreiek magyarként tiszteljük.
Margitot kezdettől fogva boldogként tisztelte rendje és nemzete. Az 1943-as szentté avatás után megjelent sok szép népszerű könyv közül édesanyánk nekünk, gyerekeknek esténként Bőle Kornél domonkos atya népszerű könyvéből olvasott Szent Margitról. – Kőbányán, szűkebb hazámban, a Szent László templomban majolika mellékoltára van Szent Margitnak. Kisgyerekként sokszor ministráltam itt a vendég papoknak, és megfordult a fejemben, hogy majd egykor itt mondom az első szentmisémet. Erről persze nem beszéltem senkinek, de nem is kerülhetett rá sor, mert évtizedekkel később egy rendtársam lakásában volt a prímicia, amiről akkor még szüleim sem tudhattak. Sok év elteltével aztán teljesült a gyerekkori álom, ott állhattam Roskovich Ignác Margitot ábrázoló gyönyörű oltárképe alatt, és felajánlottam a szentmisét elhunyt édesapámért.
A mai napon maga Szent Margit, a prédikáló rend tagja szól hozzátok, mert a szobra a ti templomotokban egy szószékhez hasonló konzolon áll. A tartója olyan, mint a túloldali szószék „kosara, a fedele pedig, mint a szószék hangvetője. Margit a kereszttel a kezéban szólít minket: „vegyétek fel kereszteteket, és legyetek Krisztus követői az áldozatos keresztény életben!”
Szent Margit és a többi kanonizált vagy éppen ismeretlen magyar szent nem pusztán a maga korában, hanem a mai napig is közbenjárónk, segítőnk és mintánk az evangélium követésében. – A szerzetes mintája a királylány, akit még születése előtt felajánlottak szülei a Jóistennek az ország megmentéséért. Felajánlásuk hatékony volt, hiszen Batu kán csodával határos módon visszafordult. És később, mikor ismét csak az ország érdekében szülei jó szándékkal azt akarták, hogy menjen férjhez, nem szegte meg fogadalmát, „Jézus Krisztus napjáig kitartott a jóban, ami elkezdődött benne.” Fil 1, 6 Ezekben a napokban a domonkos atyákkal lelkigyakorlatot tartunk, és rendi nővérük, Margit életpéldája napjainkban is ösztönző lehet. Szerzetesi életéről későbbi domonkos nővértársa ékes magyar nyelven írt-másolt legendájából idézünk részleteket.
„És mennyével felülmúl vala mindeneket nemességgel, annyéval inkább erőlködik vala magát megalázni ez nemességes szent szűz, magyeri királnak nemes leánya. Hetet tart vala az konyhán, főz vala az szororoknak, fazekat mos vala, tálakat mos vala, az halakat megfaragja (lepikkelyezi) nagy hidegségnek idején, úgyhogy az nagy jeges víznek hidegségétől ez gyenge szűznek az ő kezének bőre meghasadoz vala, és a vér kijő vala az ő kezéből, és némikoron bekötik vala az ő kezét az ő nagy fájdalmáért. Az konyhát megsepri, fát hord vala hátán, vizet merét vala, és ő maga az konyhára viszi vala.
Éjjel felkel, és úgy hallgatja vala, ha valamely szoror nyög, és hozzá megyen, megkérdezi. Némelyeknek bort hevít, némelyeknek ruhát melegít, és odateszi, hol az betegnek fájdalma vala. Ha kedég valamely az szororok közül meghal vala, tehát ez szent szűz mindaddig el nem megyen az meghalt szorornak testétől, mígnem eltemettetik vala. Hanem az holttestnél imádkozik, és oly igen nagyon siratja, nagyobban hogynem mintha őneki testi atyjafia volt volna.
Esmég ez szent szűz vala mindenben szegénységnek szeretője és megtartója, és igen szeret élni vala szegénységben. Őneki ruhája, kápája vala igen ó és megszakadozott, és foltos vala. És némikoron ez szent szűz az sárból veszen ki posztódarabokat, és azzal foltozza vala meg köntösét, kápáját.
Ez szent szűz eszében forgatja vala gyakorta, és néha egyebekkel is beszéli vala az ő nemzetének, eleinek életüket és életöknek szentségét. Azaz: Szent István királnak életit… Szent Imre hercegnek is ő életit… Szent László királnak életit… Szent Erzsébet asszonynak, az ő szerelmes nénjének szentséges életit… Ilyenféle gondolatokban és szólásokban foglalja vala magát ez szent szűz, és nagy magas fohászkodásokat vonszon vala az ő szívének belső részéből, és kéré vala ez szenteknek esedezésüket, hogy az ő érdemüknek miatta és az isteni ajándoknak, malasztnak miatta érdemlene lenni az ő nyomuknak és érdemöknek követője.”
Testvéreim! A nyelvezet régi, de a szeretet példája nem elavult. Nagyon jól tudjuk, hogy szerte a világon hány áldozatos nővér és testvér éli hasonló módon rejtett szerzetesi életét. Nemcsak Teréz anya nővéreire gondolok, hanem például a zsámbéki premontrei nővérek áldozatos szegénygondozásával, az öregek, a betegek és a hátrányos helyzetű gyermekek felkarolásával is „dicsekszem”.
A szentek, a Jézusban élő emberek vezeklésükkel, áldozataikkal, és nagy szeretetükkel hatnak a Jóistenre. Erényes életük először a saját korukban hatékony. Margit szüleinek felajánlása a 13. században megszabadította a Kárpát-medence magyarjait a tatár veszedelemtől. A Magna Hungaria magyarjait viszont néhány év alatt felőrölte a tatár-mongol invázió. A tatárokat is felőrölték a századok. Utoljára a 2. világháború alatt szinte teljesen megsemmisítette őket a szovjet uralom.
Azonban Szent Margit és húgai, Szent István, Imre, László, Erzsébet és Gertrúd mennyei közbenjárása nemcsak egykor volt jelentős, hanem ma is hatékony. Más módon, de ma is idegen környezetben élünk. Ma is inváziók, gazdasági fenyegetések közepette próbáljuk megőrizni keresztény mivoltunkat, nemzeti identitásunkat. Tisztában vagyunk vele, hogy mint eddig is, csak a Jóisten kegyelme tart meg. Kegyelmét a kanonizált és névtelen szentjeink imája esdi ki. Kérjük a mai ünnepen, hogy a Jóisten szólítson erős, elszánt, önmagukat nem kímélő fiatalokat szent Domonkos rendjébe és a többi szerzetesrendbe. Margit példája szerint semmiféle kérés, fenyegetés, még a szülők kérése se tartsa vissza őket (minket és titeket is!) az önátadástól, az Isten és az embertárs szeretetétől. Amen!
Ullmann Péter O.Praem. – Sopron, 2019. január 18.