Szent Domonkos nyomdokain

2019. június 24. és július 5. között wormsi német-magyar noviciátusunk Laurentius Höhn OP novíciusmester vezetésével Spanyolországba és Franciaországba zarándokolt, hogy megismerkedhessünk Szent Domonkos Atyánk életének legfontosabb helyszíneivel. Utunk spanyol részén Paál Gergely testvérünk is velünk tartott.

Utunk első állomása a kasztíliai Caleruega, Rendalapítónk szülővárosa volt. Itt a helyi domonkos testvéreink vendégszeretetét élveztük, Basilio atya vezetésével pedig megismertük a hely látnivalóit. Caleruegai napjaink fénypontja a St. Jorge-hegyen bemutatott szentmise volt. A Spanyolországban töltött napok alatt látogatást tettünk Osmában, ahol Szent Domonkos kanonoki életét élte, valamint meglátogattuk Santo Domingo de Silos bencés apátságát is, ahol a Szent édesanyja, Boldog Janka gyakorta imádkozott, sőt, Alapító Atyánk ezen apátság védőszentjéről, Silosi Szent Domonkosról kapta a nevét. Ellátogattunk Segoviába is, ahol szemlélődő életet élő domonkos nővéreinkkel találkoztunk, valamint megtekintettük a város csodálatos katedrálisát is.

Zarándokutunk ötödik napján Franciaország felé vettük az irányt. Útközben szükségét éreztük megtekinteni Burgos Szűz Mária-katedrálisát, ami szintén hatalmas élményt jelentett. Estefelé érkeztünk meg Prouille-ba, ahol szemlélődő nővéreink élnek, náluk szálltunk meg. A nap végén még részt vehettünk a közösség esti imáján, a kompletóriumon. Különleges élmény volt ott lenni, hisz ez az a hely, ahol Szent Domonkos az első női közösséget 1206-ban megalapította. Másnap délelőtt elmentünk Fanjeaux-ba, ahol Alapító Atyánk több éven keresztül pap volt és a kathar eretnekeknek prédikált. Abban a korban ez a régió volt a kathar eretnekmozgalom központja. Gyors ebédet követően Toulouse-ba indultunk, ahol a délután folyamán Albi érseke, Jean Legrez OP négy rendtársunkat szentelte áldozópappá. Maradandó lelki élmény volt nemcsak a liturgia, hanem a francia testvérekkel való találkozás is. Ellátogattunk még Carcassonne-ba is, ahol Szent Domonkos a katedrálisban prédikált, valamint Soréze-be, ahol Henri Lacordaire, a domonkos rend franciaországi újraalapítója sokáig élt, dolgozott és jelenleg is ott nyugszik. Rövid látogatást tettünk még Saint Benoit d’En-Calcat bencés apátságában is, ahol közösen étkeztünk a monasztikus közösséggel, valamint megtekinthettük a monostort is. Zarándoklatunk utolsó napjait a Toulouse-i rendház vendégeiként töltöttük. A testvérekkel közösen részt vettünk a liturgián, illetve megismerkedtünk a város számunkra legfontosabb nevezetességeivel. Többek között meglátogattuk Petrus Seilhan, az egyik első prédikátor testvér házát is, ahol Szent Domonkos a Rend alakulásakor társaival szerzetesi közösségben élt, valamint a Jakobinus konventet is, ahol a prédikátor testvérek már nagy számban és szervezetten éltek kolostori életet. Kiemelkedő fontosságú, hogy a templomban nyugszik Rendünk kimagasló alakja, Aquinói Szent Tamás. Végezetül megtekintettük a toulousei Saint-Sernin bazilikát, amely Franciaország legnagyobb román kori katedrálisa, valamint zárásképpen Albi gyönyörű székesegyházát is.

Lelkiekben gazdagodva, élményekkel eltelve értünk haza, melyek megerősítettek minket abban, hogy Szent Domonkos Atyánk példája nyomán Krisztust minél szorosabban merjük követni.

(szöveg: fr. Jordán, képek: Wormsi Noviciátus)