A mai ünneppel a Rend az egész Egyházzal együtt ünnepli Istennek az emberi nemért tett csodáit, áhítatosan szemlélve Üdvözítőnk, Jézus életének, szenvedésének és feltámadásának titkait, anyjával, Máriával együtt, aki „a Krisztus igéiről való elmélkedés és a küldetésében való tanulékonyság példaképe” (LCO 67, II &). Ezeket a nagy misztériumokat, egységes egészbe összefoglalva, azzal a különleges imádság-formulával tiszteljük, amely „rózsafüzér” néven vált ismertté és amelynek eredete és elterjedése magának Rendünknek az életével és apostoli tevékenységével kapcsolatos.
Boldog de Romans Humber (+1277) a rendi novíciusok számára ismertetve az imádkozás módját (Művei, II, 543.) ezt különleges hangsúllyal tanítja: „A Boldogságos Szűz hajnali zsolozsmája után a novícius először fontolja meg és forró vágyakozással újra gondolja át Isten jótéteményeit: tudniillik Megtestesülését, Születését, Kínszenvedését és ilyesmiket általánosságban;… és ezután mondjon Miatyánkot és Üdvözlégyet. … A Befejező imaóra után újra gondolja végig Isten jótéteményeit, olyan módon, ahogyan le vannak írva ennek az „Imamód”-nak az elején… és hozzáadhatja a Salve Reginát is, a Boldogságos Szűzről szóló különleges antifónákkal és könyörgésekkel.”
Azok között a testvérek között, akiknek nagy szerepük volt a rózsafüzérrel kapcsolatban, elsőként említendő Boldog de la Roche Alain (1428-1475), akinek a rózsafüzér felépítésének meghatározásában és elrejedésének előmozdításában nagy szerepe volt. Ugyancsak megemlítendők a testvéreink által mindenütt terjesztett Társulatok, kezdve az elsőtől, amelya Douai-ban maga Alain alapított 1470-ben. A másik nagyon híres társulatot Jacobus Sprenger O.P. állította fel Kölnben, az Apostoli Szentszék jóváhagyásával 1476-ban. Szent V. Piusz a Consueverunt Romani Pontifices bullával 1569. szeptember 17-én meghatározta a rózsafüzér végleges formáját és újabb, Salvatoris Domini bullájával 1572 március 5-én elrendelte a győzelemről, később a rózsafüzérről nevezett Boldogságos Szűz Mária október 7-én tartandó liturgikus ünnepét.
Kötelességünk, hogy ezt az imádkozási formát közösségeinkben gondosan előmozdítsuk és a hívek körében apostoli buzgósággal terjesszük, mégpedig a régit az újjal gyarapítva.
A rózsafüzér valóban „az üdvösség misztériumának szemlélésére vezet el minket, amelyben Szűz Mária bensőségesen kapcsolódik Fia művéhez” (LCO 67, II &.) és a hit gyarapításának valamint a keresztény életnek a nép körében való előmozdításának igen hathatós eszköze. Mert „ez az imádságos koszorú mintegy az evangéliumnak és ezért az Egyház jámborságának bizonyos értelemben vett rövid összefoglalása.” (VI. Pál Recurrens Mensis October apostoli buzdítása, 1969. október 7-én.)
Istenünk, a te Egyszülött Fiad életével, halálával és feltámadásával megszerezte nekünk az örök élet jutalmát. Add, kérünk, hogy e titkokról a Boldogságos Szűz Mária szentolvasójával megemlékezve higgyük, amit magukban foglalnak és elnyerjük, amit ígérnek. Krisztus, a mi Urunk által.